Ha a magyarokon múlik, nem vérzik el az ország

http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/egeszsegugy/20100326-nincs-magyarorszagon-verhiany-jo-lenne-tobb-onkentes-verado.html

 

Van, aki még egy tű láttán is viszolyog, más viszont egy évben akár ötször is hajlandó vért adni. Magyarország nem panaszkodhat vérellátottság tekintetében. Jó volna azonban, ha a többszöri véradók helyett egy évben legalább egyszer mindenki elmenne vért adni saját egészsége és a rászoruló betegek segítése érdekében. Elkerülhető az ájulás

Véradás előtt mindig érdemes enni. Kerüljük a zsíros, szervezetet megterhelő ételeket, azonban pár szem keksz elfogyasztása ajánlott. Nem kevésbé fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot is igyunk. Mivel véradáskor 450 milliliter vért vesznek a donortól, ezért a műveletet követő, ritkán előforduló enyhe rosszullétet is érdemes megelőzni.

Azonnali, még a véradás helyszínén történő folyadékbevitellel ugyanis helyre áll a test egyensúlya. Minimum fél liter alkoholmentes folyadék fogyasztása javasolt véradás előtt és közvetlenül az után.

getMultiCimke()

Mint arról az [origo] is beszámolt, még 2008-ban is kellett műtéteket elhalasztani a vérhiány miatt. Szerencsére, a Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) lapunkhoz eljuttatott információ szerint ez az áldatlan állapot megszűnt, évente mintegy 420 000 egységnyi vért vesznek le és körülbelül 410 000 egységet használnak fel. Ehhez hetente tízezer embert kell mozgósítani a véradást szervező Vöröskeresztnek ahhoz, hogy az ország vérállománya fedezze a kórházak által felhasznált mennyiséget.

 

Míg 2007-ben 464 000 donort regisztráltak országszerte, addig 2008-ban valamivel kevesebb, 444 000 személy döntött az önkéntes véradás mellett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Vérellátás című, 2009-es közleményéből. Statisztikák kimutatták azt is, hogy az aktív véradók közül kerül ki a legtöbb csontvelő donor is, számuk világszerte 10 millióra tehető.

 

Jobban pezseg a vérünk tavasszal

 

"Statisztikáink alapján elmondható, hogy a magyar lakosság véradási aktivitása 4,5 százalék" - magyarázta lapunknak meg dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese. "Tehát ezer emberből 45, aki rászánja magát az önkéntes véradásra. Sokan vannak azonban, akik egy éven belül többször is elmennek vért adni, így közel 300 ezerre tehető az aktív vérdonorok száma Magyarországon" - mondta. "Nehezen lehet azonban meghatározni, hogy mekkora az országos vérállomány, hiszen korlátozott ideig lehet csak felhasználni egy-egy vérkészítményt. Jelenleg 13 ezer egységgel rendelkezik az ország"- magyaráztaNagy doktor.  "Tavasszal viszont jellemzően többen döntenek a véradás mellett, mint a nyári szünetben, vagy a téli influenza időszakban, így most is az állomány gyarapodására készülünk".

 

Férfiak ötször, nők négyszer

 

Ahhoz, hogy valaki valóban vérével segíthessen másokon, különböző feltételeknek is meg kell felelnie. "Bárki, aki 18 és 65 év közötti, és testsúlya eléri az 50 kilogrammot, megjelenhet a véradó központokban" - részletezte az alapfeltételeket Koltai Attiláné, a Vöröskereszt véradásszervezésének országos vezetője. "A véradást megelőzően kérdőív kitöltésével és fizikális orvosi vizsgálattal szűrjük meg a donorjelölteket"- folytatta.  "Figyelni kell arra is, hogy a férfiak egy évben legfeljebb ötször, a nők pedig négyszer adhatnak vért" - egészítette ki az ismertetést dr. Nagy Sándor. "Fontos, hogy előzetes laboratóriumi vizsgálatok során feltérképezzük a donor hemoglobin szintjét, amely a vér oxigénellátó kapacitásáért felelős. Ha ez nem megfelelő, akkor visszatartjuk a jelöltet véradási szándékától, hiszen az adó egészségét is szem előtt kell tartanunk".

 

Kiemelkedő szerepe lehet a véradásnak abban is, hogy kiszűrje az esetleges fertőző betegségeket. "Véradás után a levett vérben kötelezően ellenőrizzük a HIV, a B é s C hepatitis vírust, valamint a szifiliszfertőzésre utaló markerek jelenlétét" - mondta dr. Nagy Sándor. "Ha vírusra utaló jelet találunk, a vért azonnal megsemmisítjük, és értesítjük a donort".

 

Egy tűszúrás három életért

 

"Amikor valaki vért ad, valójában akár három emberéletet is megmenthet, hiszen a levett 450 milliliter vér három fő alkotóeleméből az ellenőrző vizsgálatok után vörösvérsejt, plazma és trombocita készítményt állítunk elő"- ismertette a folyamat menetét az OVSZ főigazgató-helyettese.  "Vörösvérsejt transzfúziót kap az a beteg, aki oxigénhiányban vagy vérképzési elégtelenségben szenved. Trombocitára annak van szüksége, aki sok vért vesztett, vagy a túlzott vérzés veszélye áll fenn. Végül plazmára az a beteg szorul, aki véralvadási nehézségekkel küzd." "éves szinten 420 ezer egység körüli vérkészítményt állítunk elő, és ebből 400-410 ezer egységet fel is használunk.  Egy beteg átlagosan 2 egységnyi vért kap egy kezelés során. A szórás azonban betegségtől függően igen nagy lehet".

 

Nem mindegy az sem, hogy ki melyik vércsoportba tartozik. "A beteg, lehetőség szerint, mindig a saját vércsoportjával azonos vért kap" - magyarázta a szakember. "Éves szinten 420 ezer egység körüli vérkészítményt állítunk elő, és ebből 400-410 ezer egységet fel is használunk.  Egy beteg átlagosan 2 egységnyi vért kap egy kezelés során. A szórás azonban betegségtől függően igen nagy lehet".
 
Az AB0 rendszer esetén a gének három, az A,B és 0-ás antigén kialakulásáért felelősek. Ezek különböző módon alkothatnak párokat. Ilyen módon beszélhetünk A, A0, B, B0, AB és 00-ás vércsoportokról. Rh rendszerben, ha jelen van a vörösvértesteken az antigén, akkor pozitív, ha nincs, akkor negatív Rh-ról beszélünk. "Legritkábban, azaz százból egy esetben AB Rh negatív vércsoportú emberekkel találkozunk. Leggyakoribb pedig az A Rh pozitív vércsoport előfordulása" - tette hozzá dr. Nagy Sándor.

 

Csontvelődonorok: fontos a Nemzetközi Regiszter

 

Hasonlóan a véradáshoz, a vérellátó központokban tartják nyilván a csontvelődonorokat. Nem a vércsoport-azonosság az elsődleges elvárás az esetükben. Sokkal inkább számít elsődleges kiválasztási szempontnak a minél tökéletesebb HLA, vagyis a szervezet immunrendszerét együttesen meghatározó tulajdonságok egyezése. Maga a csontvelő levétele kórházi körülmények között történik.

 

"Nem szenved semmilyen hátrányt az, aki úgy dönt, hogy donor lesz" - mondta el dr. Piukovics Klára hematológus. "Míg régebben tűszúrással vettük a mintát a csontvelőállományból, addig ma már inkább a véráramból nyerjük a csontvelő által termelt őssejteket. Ilyenkor úgynevezett  kolónia stimuláló faktort juttatunk a szervezetbe, ez segíti az őssejtek véráramba kerülését. Amint ez megtörtént, egy speciális aferezis gép a vér sejtes elemei közül kiszűri azokat, így tudjuk összegyűjteni az egészséges sejteket. Minden 18 és 50 év közötti ember lehet donor, ha az előírt egészségügyi feltételeknek megfelel".

 

Velőtrázó várakozás

 

Csontvelő transzplantáció esetében kétféle donortípus különíthető el. Vannak a testvér és az idegen donorok. "Míg a testvérdonorok, vagyis a beteg hozzátartozói csak 25 százalékban jelenthetnek tényleges segítséget, addig a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszter - melynek Magyarország is tagja - biztosítja, hogy a világon bárhol találjunk a betegnek megfelelő donort" - folytatta a doktornő. "Több mint 10 millió fő feletti a Nemzetköz Regiszter által nyilvántartott donorok száma, ám ennek ellenére itthon igen hosszú a várólista. Ennek oka, hogy a várományos beteg kezeléséről a kezelést beterjesztés alapján finanszírozó Országos Egészségpénztár dönt" - magyarázta a hematológus.  "Ha végül azonban adottak az eljárás feltételei, a beteg megkapja a kondicionáló kezelést, majd 24 óra elteltével infúzión keresztül juttatjuk az őssejteket a rászoruló szervezetébe. Ezután három hét múlva derül ki, hogy sikeresnek mondható-e a kezelés. Ha az őssejtek megtapadnak a beteg szervezetben és megindul a vérképződés, akkor már 90 százalék a teljes gyógyulás esélye".