Huuú de rég voltam már itt, és látom, hogy semmi nem történt. Hát senki nem akar esetleg olcsóbban hűteni, vagy télen fűteni? Bár elég sok dolgot elmondtam magáról a rendszerekről, vagy nagyon érthető voltam és semmi kérdés, vagy még nyár van és senki nem foglalkozik a téli fűtéssel. Azért ha mégis akadna egy-két kérdés amiben segíthetek, szívesen válaszolok bárkinek!
 
        Üdv. Sanyi

Válasz

Most adtál bőven gondolkodnivalót.

Válasz

Bocsi a késői válaszért, de elég későn járok haza,és már nincs időm meg energiám a gép előtt lenni. A Carnot körfolyamat az alapja az egész hűtésnek, amely alapján maga a hőszivattyú is működik. A teljes kialakításnak mindenképp feltétele a négy fal :-) . Mint köztudott, a radiátorok magasabb hőmérsékleten működnek (60-70 C fok), mint a padlófűtés. Ennek az oka az, hogy kicsi a hőleadó felület, ezért magasabb hőmérsékletre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a hőmennyiséget levedd a lakásba, mint például fal, vagy padlófűtés esetében alacsony hőmérséklettel, nagy felülettel. A hőszivattyú hatásfoka annál kisebb minnél magasabb hőmérsékleten üzemeltetjük, ezért nem javasolt radiátoros rendszerre kapcsolni, hacsak nincsenek túlméretezve a radiátorok. Azaz nagyobb hőleadó felülettel rendelkeznek, a szükségesnél, mert akor alacsonyabbb hőmérséklettel is működtethetőek. A hőszivattyúnak több típusa is létezik:

levegős
vizes
talajkollektoros
szondás

A levegős a levegőből vonja ki a hőt, de a levegő hőmérséklete állandóan változik, így a hőszivattyú hatásfoka is. A -5fokos levegőből nem tud annyit elvonni, mint +10fokosból. Ezek kb. 3-3,5 COP-val, azaz munkaszámmal üzemelnek.
A vizes, a kerti kút vizéből vonja el a hőt, ami viszont állandó +12 fokos télen nyáron. A felszívott vizet, vissza kell engedni egy másik kútba, ami legalább 15 méterre kell legyen az előzőtől, azért, hogy regenerálódni tudjon a víz, és nehogy kiapadjon a kút, hiszen hűtött vizet sajtolunk vissza.
A szondás esetében kb 100m-es lukakat kell fúrni a földbe 15 méterenként. A lukanként nyerhető hőenergia 5-6kWh. Tehát ha egy családi ház hővesztesége 12kWh (100-120nm), akkor legalább két furatra van szükség. Ezek munkaszáma 4,5. A talajkollektoros is tulajdonképp szondás, csak itt a csöveket a kertbe, 1,5 m mélyen kell lefektetni mint a padlófűtés csöveket. Ennek egy hátránya van, az, hogy a ház alapterületének legalább háromszorosát kell becsövezni (nem elterjedt). Régi építésű házba is bevezethető az egész, de elég nagy átalakítás szükséges hozzá, (ja és sok pénz). Hát ezekre a dolgokra lenne szükség :-)

Válasz

Mirohr! Ezt hívják geotermikus energiának? (A Carnot körfolyamatról meg a gőzállapotokról annak idején nyúztak egy iskolában, de csak egy hatalmas szabásminta maradt meg róla a fejemben.) Ezt vezetnéd be a fűtendő/hűtendő helyekre? Hmm...
 
Hogyan készüljünk elő (némi kőművesmunkával) ennek a rendszernek a beszereltetésére? Elég a négy fal, a többi a ti dolgotok? Vagy azért kicsit többre van szükség?

Válasz

Sziasztok! Nem beszéltem még a hőszivattyúról, amiről sokan csak annyit tudnak, hogy a földből nyerik ki a hőt. Ez így önmagában igaz. A hőszivattyú úgy működik mint egy hűtőszekrény. Ha a hátulján a rácsot megfogjuk, az általában meleg. Ezt most képletesen mondom, (de a hőszivattyú esetében, ez a radiátor. A belsejét pedig leteszik a föld alá.) Tehát a földből elvonja a hőt, és ezt egy magasabb hőfokon leadja. A működése pofon egyszerű. Az egész rendszerben hűtőközeg kering (az a gáz) ennek az a tulajdonsága, hogy alacsony hőmérsékleten elpárolog, azaz gőzzé alakul, mint mikor forraljuk a vizet. Régen ammóniát használtak, ami már -42C-on forrt. Ezt a gőzt egy kompresszor fel komprimálja, azaz összesűriti, mint amikor a bicikli pumpát nyomkodjuk, a tömlő felforrósodik.Na ezt a hőt adja le a hőszivattyú a hőleadókra. Egy előnye van, tud hűteni is. Egy kapcsoló átkapcsolásával hűtésre is alkalmas. Ennek a rendszernek a segítségével, még az udvarról is kiköttethetjük a földgázt, mert ki tudja fűteni a házat. A jelen gázárakat tekintve, kb a feléből. Akkor jó ezt használni, ha alacsony előremenő hőmérséklettel fűtjük a házunkat (falfűtés, padlófűtés). Itt a fűtési költséget villamosenergia számlában fizetjük, de nem annyit, mintha olajradiátorral fűtenénk, mert az, a veszteségeket elhanyagolva, 1kWh villamosenergiából, 1kWh hőenergiát állít elő. A hőszivattyú pedig 1kWh-ból 5kWh hőenergiát. 1m3 földgáz előállítási költsége hőszivattyúval jelenleg 62Ft-ba kerül a 118-al szemben. Ennyi a kölönbség, ami magáért beszél. Ha kérdés van, csak bátran írjatok!
 
                üdv. Sanyi

Válasz

Tibi! Naná! Nyilván! Itt van a fórum, nem!? De tőlem... Hívjuk meg és plakátoljuk ki 30km-es körzetben!

Válasz

Amúgy a fórumok a több szem többet lát elvén hasznosabbak az egyéni megbeszélésnél, bár a konkrét üzleti ajánlatnál már tényleg nincs szükség rá. Én például nem a többiek előtt szeretném megbeszélni, hogy melyik szobámban mi hol van, és mit mikor használok a helységben. Ez már kicsit intimszféra, de maga a technológiai infó az közös érdeklődési kör.

Válasz

Már írta 1x, hogy: Helyileg Miskolcon vagyunk, és a Hardell Protektor könnyűszerkezetes házépítéssel foglalkozunk legfőképp.
Szerintem igenis kell a fórum szint, mert ez hasonlóan működik így mint a "Gyakran ismételt kérdések".

Válasz

Köszönjük szépen Mirohrnak. Azt kell mondjam, okosodtam. A személyes találkozó nagyon jó ötletnek tűnik. Egyenlőre még gyerekcipőben jár a fórum, úgy látom 3 érdeklődő már van. Akinek konkrét elképzelése van és a közeljövőben meg is akarja valósítani, gondolom beszélhetnek személyes találkozóról, de falufórum szinten egyelőre elvetném az ötletet. Ti hogy látjátok?
Mirohr, hol is vagy te helyileg?

Válasz

Örülök, hogy érdeklődés van a rendszerek iránt. Itt nem reklámozni szeretnék félreértés ne essék, és nem aladni valamit, hanem csak egy kissé segíteni a környezettudatot. A környezettudatossággal energiát, és legfőképpen pénzt lehet megtakarítani. Mindenkinek hosszú távon kellene gondolkodnia, mert nem tudni pontosan mi történik holnap. Azt azért mindenkinek megsúgom, hogy a földgáz ára 2012-re el kell hogy érje az 1 Euro-t. Ami jelen esetben 250Ft körül van. (A Konvergenciaprogram tartalmazza!). Ha visszagondoltok 2006 januárjára, akkor a földgáz ára 46Ft körül mozgott m3-ként, ma pedig már 118Ft támogatás nélkül. Két és fél év alatt több mint 100%-al emelkedett. Erre nem lehet mit válaszolni, csak az energiamegtakarítást, ugyanazon komfortfokozat mellett. Ennek pedig van némi költségvonzata. Sokan szeretnének spórolni, de nem tudják hogyan tegyék. Én is különböző hülyeségekkel találkozok én is nap-mint nap, aminek sajnos emberek bedőlnek. Nem tőlem kell vásárolni, és nem azt amit én kínálok, de mindenki legyen tisztában a különböző lehetőségekkel, és döntse el, melyiket válassza. Én csak tanácsot adok, aki elfogadja örülök. A személyes találkozóra pedig nyitott vagyok, és bátran lehet kérdezni!!!
 
            Üdv. mindenkinek

Válasz